Akár még jól is elsülhetne a kormány azon terve, mely a mindenkori minimálbérnek megfelelő lakhatási támogatást biztosítana másfél évig azon álláskeresőknek, akik vállalják, hogy állandó lakóhelyüktől legalább 100 kilométerre vállalnak munkát. A tervezet irányvonala jó, de inkább a gyermektelen fiatalokat preferálja, és a kisvállalkozások helyett a nagyobb cégek használhatják ki a lehetőséget.
Kedden jelent meg a kormány honlapján az a rendelettervezet, ami arra enged következtetni, hogy az állam komolyabb mértékben beszállna a nagyobb távolságról munkába járók költségeinek finanszírozásába. A tervezet szerint a kormány maximum a mindenkori minimálbér összegéig – jelenleg 93 ezer forintig – biztosítana lakhatási támogatást azon álláskeresőknek, akik állandó lakhelyüktől legalább 100 kilométerre vállalnának munkát. A lehetőséget azok használhatnák ki, akiket már legalább 3 hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, utolsó munkahelyük nem a munkavégzés helye szerinti adott településen, továbbá nem annál a foglalkoztatónál volt, amellyel munkaviszonyt létesítettek. Emellett még az is kell, hogy a leendő havi nettó jövedelmük ne haladja meg a minimálbér 200 százalékát.
Ezzel a lépéssel, ha csak 10 ezer emberrel és a másfél éves időtartammal számolunk, akkor több mint 11 milliárd forintos költségvetési kiadás jönne össze. Ennek egy része ugyanakkor a nemzetgazdaságban és a költségvetésben csapódna le, elköltött albérleti díjak és adók, járulékok formájában. A kormány tervezete segíthet a hazai munkaerőpiac rendkívül rossz helyzetén, megmozgathatja annak a több mint 470 ezer munkanélkülinek egy részét, akik jogosultak lennének a támogatásra (50 ezren álláskeresési járulékot kapnak, ők nem számítanak bele ebbe a körbe, mivel három hónapnál kevesebb ideje munkanélküliek). A foglalkoztatáspolitikai eszköz minden bizonnyal a kisvállalkozásokat és a hosszabb ideje munka nélkül lévőket preferálná, de korántsem biztos, hogy a valóságban is őket érné el.
Vissza lehetne hozni a munkásszállásokat
„Ez mindenképpen a foglalkoztatást elősegítő elképzelés” – fejtette ki Artner Annamária, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudomány Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa, munkaerő-piaci szakértő. Szerinte ugyanakkor komoly nehézségeket okozhat majd az ügyintézés, mivel az érintett munkavállalónak érvényes munkaszerződéssel kell igazolnia a támogatás létrejöttét. Vagyis azért el kell mennie a legalább 100 km-re található munkahelyre, hazamenni, és beadni a támogatási kérelmet – fejtette ki Artner. Fontos kérdés, hogy a hosszabb ideje munka nélkül lévők el tudnak-e igazodni ebben a rendszerben, és hogy a leendő munkáltató érdekelt lesz-e abban, hogy ennek a lebonyolításához segítséget nyújtson.
Forrás: HVG